Sajnos saját bőrömön tapasztalom, h egyes emberek mennyire visszaélnek más "rossz" helyzetével. Régebben feladtam egy álláshirdetést,melyben leírtam, h takarítást vállalok. Na azóta már sok ajánlatot kaptam, de egyikben sem volt szó takarításról. Nem is értem mit gondolnak ezek a nyomorultak magukról, akik pénzt ajánlanak szexért cserébe. Hol írtam én azt, h abból sztnék megélni? Sehol!!! Azt hiszik, ha az ember munkát keres, akkor már mindegy, hogy mit csinál pénzért. Volt, amit válaszra sem méltattam, volt, akivel közöltem, h vegyen a pénzéből magának koporsót.
Ma is felidegesített egy ehhez hasonló helyzet. Utálom, amikor valaki csak azért akar segíteni , mert vár cserébe valamit. Van egy ismerősöm, aki levágta nálunk a füvet. Tudni kell erről a pasiról, h állandóan nyomul, már szánalmas módon, pedig már sokszor elmondtam neki, h nem tetszik és nem akarok tőle semmit. (Inkább lennék apáca). Megkérdeztem, hogy nincs-e véletlenül olyan ismerőse, aki kipucolná a bodzát az udvarról, mert azért én sem tudok mindent megcsinálni. "De van", hangzott a válasz. Na mondom, majd ha aktuális lesz, akkor szólok, ne felejtse már el. Kaptam fizut, hát szóltam neki. Közölte, h ő lenne , aki kipucolja. Na eddig semmi gond, mondom ok, majd ha lesz ideje. Erre: "Ha másképp álltál volna a dolgokhoz, amit már eleve kilőttél, előre vettelek volna" Mondtam, h nem sürgős, köszi. Magyarul, ha lefeküdtem volna vele, akkor máris csinálná. Na de még nincs vége. Mai nap folyamán rám ír, h szombaton mit csinálok. Közlöm vele dolgozom, majd délután érek haza. Azt hittem, h mégis átjön megcsinálni, hát hogyne. Strandra akart hívni. Válaszom természetesen nem. Aztán jön a kérdés, h miért? Este valamerre esetleg elmegyek vele? Ezekre nem is válaszoltam már. (Hát hogy nem lehet megérteni, h nem akarok tőle semmit???) Erre írja, h bocsi, keressél mást, nem csinálja a bodzát. Na nem is kell mondani, rendesen felbaszta az agyam. Meg is írtam neki a véleményem, töröltem is ismerősök közül.
A lényeg az, hogy egyesek nagyon el vannak szállva maguktól. Azt hiszik, ha nekik kicsit jobban megy, bármit bármikor megkaphatnak. Vannak nők, akiktől igen, na de nálam labdába sem rúghat az ilyen lelki nyomorék. Igaz, hogy nem könnyű az életem, de volt már nehezebb is. Akkor sem szorultam rá, hogy pénzért adjam magam, most sem. És nincs is az a helyzet, hogy azt mondjam, igen. Pedig volt már, h nem tudtam, mit fogunk enni, de valahogy mindig volt, és mindig is lesz.
Mit ér a vagyon, ha benne ül a majom?! :)
