Az emberek sokszor álarc mögé bújnak, hogy elrejtsék a gyengeséget, fájdalmat, félelmet. Így előfordul, hogy félreismernek, mert az alapján ítélnek meg, ahogy viselkedsz. Ha mindig mindenen nevetsz- hülye vagy. Ha kétértelmű, pajzán, vicces megjegyzéseket teszel- szexmániás ribanc vagy. Ha erős vagy és van önbizalmad- nagyképű vagy. Pedig csak tisztában vagy azzal, hogy a nevetés a legjobb gyógyszer és kár mindenen sírni, attól nem lesz jobb. Akkor is találsz okot a nevetésre, ha épp semmi okod nincs rá, mégpedig úgy, hogy a beszélgetésbe belecsempészel egy-két vicces beszólást, ami néha kétértelmű. Tudod, hogy erősnek kell mutatni magad, mert ha észreveszik, hogy gyenge vagy, eltaposnak. 

Ezektől még nem vagy idióta, szexmániás k@rv@, sem pedig nagyképű. Egyszerűen megtanultad, hogyan kell túlélni a gondokat, bajokat, és ezért senki, de senki nem vethet a szemedre semmit. 

Akik ismernek , azok tudják milyen vagy valójában és így szeretnek, ahogy vagy. Akik nem ismernek (csak az alapján, amit hallottak rólad, vagy épp azért, mert beszéltek veled pár szót), vagy elítélnek, azok nem is érdemlik meg azt, hogy megismerjenek, mert ezek felszínes emberek. Ne pazarold az időd arra, hogy ilyeneknek magyarázkodsz, hogy te valójában nem is ilyen vagy. Hagyd őket és kész! Csakis azokra legyen időd, akiknek rád is van ideje!!!!