...ahogy tökéletes gyerek sincs!!!!!
A napokban olvastam egy cikket, miszerint a szülők általában keveset várnak el a gyerektől, sok mindent megcsinálnak helyettük, pl. rendrakás, iskolatáskába pakolás, ceruzahegyezés (ezek kis apróságok), amit egyébként a gyerek is meg tudna csinálni. Nos valóban, vannak, akik tényleg keveset várnak el a gyerektől, "kiszolgálják" a gyereket, ezáltal pedig elkényeztetik. DE!!! Vannak, akik viszont túl sokat várnak el. De miért????? Könyörgöm!! Mi tökéletesek voltunk, vagy vagyunk? NEM! Akkor egy gyereknek miért kéne annak lennie? Persze, nem szép dolog, ha egy gyerek verekszik, csúnyán beszél, vagy rendetlenkedik, nem dolgozik órán, felesel, de gondolkozzunk már el!!! Mi semmi rosszat nem csináltunk, mikor gyerekek voltunk? Oh, dehogynem!!!!! Én pl. sokszor visszabeszéltem a tanárnak, mondtam csúnyákat osztálytársaimnak, mégis "normális" felnőtt lett belőlem. Na mindegy. Nincs itt a világvége, ha a gyerek hülyeségeket beszél, verekszik, csak türelmesnek kell lenni, nem pedig elvárni, hogy semmi rosszat ne csináljon. Előbb-utóbb rájön arra, hogy nem jó, amit csinál, de ehhez valóban türelem és kitartás kell a szülő részéről, vagy akár a tanárok részéről is. Tudom, nem könnyű türelmesnek lenni, sőt, nagyon is nehéz (saját tapasztalat), de ne várjuk már el egy emberpalántától azt, hogy tökéletes legyen, amikor még mi magunk sem vagyunk azok. Életünk során folyamatosan tanulunk a hibáinkból, és ahogy mi, felnőttek rájövünk, hogy rosszat csináltunk, úgy a gyerek is rá fog jönni, hiszen ott a szülő és a tanár, aki figyelmezteti, ha rossz , amit csinál. Elsőre valószínű, hogy nem fogja megérteni, de ha türelmesek vagyunk vele, érzi, hogy jót akarunk, hogy szeretjük, és elhiszi, hogy igenis képes megjavulni, akkor meg is fog. Persze ez sem igaz mindenkire, hiszen vannak "nem törődöm" szülők, ebben az esetben, vagy magától megtanulja a gyerek, hogy mi a helyes, vagy nem.
A lényeg, hogy azért, mert verekszik, csúnyán beszél, rendetlen, figyelmetlen, vagy felesel egy gyerek, még nem ő a világ legrosszabb gyereke. Igen, nehéz ilyen gyerekkel , de a legnehezebb a szülőnek, hiszen törekszik szegény arra, hogy ne kelljen minden nap valami rosszat hallani a gyerekéről, ne kelljen mindig rossz jegyet látnia az ellenőrzőben, kicsit talán szégyelli is magát, hogy az ő gyereke miért ilyen, mikor a másé nem......., de nem szabad hasonlítani senkihez, mindenki más. ÉS!!! Nem szabad szégyellni, hiszen ha te tudod, hogy mindent megteszel azért, hogy jobb legyen, akkor már csak a gyereken múlik, hogy mikor fogja megérteni, hogy igazad van!!!!!
Kitartás, türelem és sok-sok beszélgetés!!!!!!